Nevezetességek: [ Görögkatolikus templom ] [ Ruszin Tájház ]

Görögkatolikus templom

"A templom a falu szíve, a mennyei paradicsom képmása..."

A település görögkatolikus temploma 1820-ban épült a falu fölé emelkedő dombra. Első paróchusa Mihályi János volt, aki 1820 és 1823 között szolgálta itteni híveit. Komlóskán máig hagyományosan a templom köré temetkeznek. A templom előtt, a temetőben és az utak mentén több útszéli kereszt található a keleti egyházban hagyományos két dimenziós ábrázolásokhoz ragaszkodva, nem szobor korpusok, hanem festett pléh Krisztusok.

A görögkatolikus egyház, így Komlóska görögkatolikus közössége is mindig a legszebbet akarta és akarja adni az Úrnak. Ez jelenik meg a komlóskai templom történetében is. A falu szépülésével párhuzamosan szépül az Istenháza is. A templomon – kívül-belül – egyaránt nyomon követhető az a fejlődés, amely a településre jellemző az elmúlt 9 esztendőben. Komlóska lakosai nagyon ragaszkodnak a történelmükhöz, a régi tárgyakhoz. Az épület folyamatos megújítása ennek szellemében folyik és a következő években is folytatódik.

A komlóskai templom, csarnoktemplom dongaboltozattal lefedve. Belépve tekintetünk az oltárra szegeződik, mint általában a lineáris elrendezésű templomoknál. A görögkatolikus templomokban megszokott a templomhajót és a szentélyt elválasztó képállvány, az ikonosztáz hiányzik innen. A templom gazdag díszítettsége pótolja az ikonosztáz hiányát. A két pillérrel tagolt templombelsőt csodálatos, aranyozott gipsz stukkók uralják. Ez a stukkódíszítés szinte egyedülálló a magyarországi templomok, a görögkatolikus templomok között. A felújítás során megszépült belső térben ma hangsúlyozottan ez jelenik meg, magára vonva a tekinteteket.

A templom eredeti falfestése az építést követő évtizedekben készült (napjainkban restaurálták). A boltozat falfestményei közül a templomhajóban az első: Vízkereszt. A második: Feltámadás. A szentélyben látható: Mária megkoronázása. Utóbbit 1954-ben Petrasovszky Emmanuel készítette.

A szentélyben baldachinos menza van. Az oltárkép a templom védőszentjének ünnepét ábrázolja, Jézus mennybemenetelét. A képen csodálatosan látható, hogy Krisztus itt hagyja a lábnyomát. Mintegy sugallva: „Mi a Krisztus lábnyomában haladó emberek vagyunk.” Tudjuk, hogy a görögkatolikus templomokban különös jelentőséget kapnak az ikonok, a falfestmények. Nem dekorációk, hanem mintegy bibliaként, a múlt megjelenítői, tanítói. Feladatuk, hogy a falakat az Úr és szentjei jelenlétével töltsék meg. Ez történik itt ebben a templomban is. A templomhajóban az első pilléren jobb oldalon az Istenszülő Mária képét, a bal oldalon Krisztus ábrázolást láthatunk.

Az eredeti állapotára felújított templom mellett a közösség a régi cirillbetűs evangéliumot is restauráltatta. Folyamatosan felújíttatják a régi miseruhákat, kelyheket. Mindezek kifejezik kötődésüket a régi tárgyakhoz, szokásokhoz. Máig őrzi a település lakossága a régi hagyományokat is: a vízszentelést a patak partján tartják, a búzaszentelést a földeken.